Vízszűrési útmutató
Az otthon fogyasztott ivóvíz felszíni vizekből, parti szűrésű kutakból, karsztvízből vagy talajvízből származik. A felszíni víz patakokban, folyókban, tavakban és tározókban gyűlik össze. A talajvíz, rétegvíz a talaj alatt található víz, amelyet kutak fúrásával és a felszínre szivattyúzással nyernek.
Nem minden víz biztonságos és nem mindegyik víz fogyasztható. A víz szennyező anyag tartalma, minősége helyről helyre változik. Bizonyos szennyező anyagok jelenléte vízben egészségügyi problémákat okozhat, és különösen nagy a kockázata a csecsemők, kisgyermekek, terhes nők, idősek és immunhiányos személyek megbetegedésének, ha szennyezett vizet fogyasztanak.
Vízeink szennyeződésének számos forrása lehet.
Természetben előforduló anyagok, ásványok, például:
- Arzén
- Radon
- Urán
- Helyi földhasználati gyakorlatok, ahol műtrágyák, rovarirtók, állatállomány és állattakarmányozási műveletek zajlanak
- Gyártási folyamatokból származó anyagok
- Szenyvíz rendszerből való kikerülése
- Rosszul működő, szivárgó szennyvíztisztító rendszerek (például szivárgó derítők)
Miért szűrjem a vizet?
A víz minősége vízforrásonként, hálózatonként eltérő, mivel az elöregedő vízkezelő berendezések, csőhálózatok, a környezeti szennyezések és az ipari szennyezés szennyezi a vizet. Ezzel párhuzamossan, mérgező vegyi anyagokat, például klórt használnak a települési vízellátás kezelésére, és ez bizonyítottan negatívan hatnak az emberre. A klór vízbe lévő szerves anyagokkal történő reakciója miatt. (halometánok)
A vízszűrő rendszerek képesek eltávolítani, megkötni a szennyező anyagokat, valamint (javítani a víz ízét, szagát és ásványianyag-tartalmát). A lakossági vízszűrő rendszerek nemcsak hasznosak, de szükségesek is minden otthonban.
Sokan úgy gondolják, hogy a palackozott víz biztonságosabb alternatíva, a palackozott víz 20-40%-a nincs megfelelően szűrve, és még sokszor tartalmaz szennyeződéseket. A csomagolás és a szállítás környezetszennyező. Illetve a palackozott ásványvizekre egy sokkal megengedőbb szabályozás vonatkozik mint a csapból folyó ivóvízre. Ezért a legtöbb palackozott ivóvíz például nem is lenne ivóvízként forgalmazható.
Hogyan vizsgáljam a vizemet?
1. Járjon utána a környék vízminőségét, és derítse ki, hogy vannak-e gyakori vízszennyező anyagok a környéken.
2. Vizsgálja meg a víz, szagát, ízét és színét, áttetszőségét, fénytörését, és megfigyelései alapján következtethet a vizében lévő szennyeződésekre.
- Büdös víz: A víz kellemetlen szaga utalhat a vízben lévő szerves szennyeződésekre, vegyi szennyezésre, kénhidrogénre, vagy ammóniára sugárgomák jelenlétére. Vagy okozhatja a túlzott mértékű vegyszeradagolás is pl. klór (gyógyszerszagú víz)
- Zavaros víz: Okozhatja a vízben lévő iszap, homok, nagy mennyiségben kiváló vas vagy mangán. Sokszor a vízben lévő parányi légbuborékok is zavarosságot okoznak a vízben.
- Sárga víz: Általában a vízben lévő oldott vas vagy mangán oxidálódása okozza. Ezen kívül a vezetékek faláról leváló rozsda is okozhatja.
- Opálos víz: Extrém esetben okozhatják a vízben jelenlévő baktériumok vagy a túlzottan magas ásványi anyag tartalom csapadékos kivállása is.
- Mellékíze van a víznek: A mellékízt sok minden okozhatja. Fémes íz kioldódhat a vezeték rendszerből, okozhatja a túlzásba vitt vegyszeradagolás (klór íz vagy erős “gyógyszer íz”), okozhatják a vízben lévő szerves anyagok, ipari szennyezések szenyvízbetörések stb…
3.Vizsgáltassa meg a vizet egy erre szakosodott akkreditált laboratóriummal. A saját tapasztalatai alapján térjen ki a gyanús értékekre.
Honnan tudhatom, hogy mi a problémám a vízzel?
A rendellenes érzés, szag, íz vagy megjelenés rossz vízminőséget jelezhet.
Vírusok
Extrém esetben a vízben megjelenhetnek különböző vírusok pl. adenovírus, az asztrovírus, a hepatitis A és E vírus, a rotavírus, a norovírus és más calicivírusok, valamint az enterovírusok, beleértve a coxsackievírusokat és a poliovírusokat.
Ezenkívül a vizelettel ürülő vírusok, például a poliomavírusok és a citomegalovírusok is megjelenhetnek a vízben.
A fenti vírusok többsége leggyakrabban gyomor-bélhuruthoz kapcsolódik, amely hasmenést, valamint egyéb tüneteket, például hasi görcsöket, hányást és lázat okozhat. ugyanezen vírusok némelyike súlyosabb betegségekhez is vezethet, beleértve az agyvelőgyulladást, az agyhártyagyulladást, a szívizomgyulladást (enterovírusok), a rákot (poliomavírus) és a hepatitist (hepatitis A és E vírusok).
A víz kémhatása és annak mi a hatása az ivóvízre
Annak érdekében, hogy ivóvize egészséges és biztonságos legyen, ellenőriznie kell, hogy a pH-érték egy meghatározott tartományba esik-e. A pH-skála 0-14 között van, a 7-nél kisebb szintek savasnak, a 7-nél nagyobb szintek lúgosnak, a 7-es pH-érték pedig semlegesnek tekinthető.
A pH hatása az ivóvízre
Savas kémhatású víz:
pH 6-nál kisebb alacsony pH-jú víz nemcsak korrozív és fémes, hanem kék vagy zöld foltot is hagyhat a lefolyókon, mosogatókon és egyebeken, mivel oldhatja a fém (réz) szerelvényeket a vízvezetékrendszerben.
Semleges kémhatású víz:
pH 6-8,5 biztonságosan fogyasztható, mert nem elég savas és nem lúgos ahhoz, hogy veszélyes legyen az emberi szervezetre.
Lúgos kémhatású víz:
pH több mint 8,5 a lúgos vagy magas pH-jú víz kemény lehet, ami kisebb egészségügyi kockázatot jelent, mint a savas víz, de rossz ízű lehet, és vízkőlerakódásokat hagyhat az edényeken, mosogatókon és egyebeken. Ezenkívül megnehezítheti a szappan és a mosószerek habosodását.
Fontos megjegyezni, hogy vannak állítások a lúgos víz ivásának állítólagos előnyeiről, beleértve azt a tényt, hogy semlegesítheti a savakat a szervezetben, növelheti a vér oxigénszintjét, javíthatja az anyagcserét, tisztíthatja a vastagbelet, megfiatalíthatja a bőrt, támogatja az immunrendszert és védi a csontokat. Ezek általában áltudományos a tényekt mellőző népbutítások.
Vízkeménység
A víz keménységét a mindennapokban a következőkön tapasztalhatjuk. Üledék jelenléte a háztartási készülékek fűtőelemein, fürdés után tapasztalt száraz bőr, érdes haj, szappanos csapadék a mosogatón vagy a fürdőkádon, az anyagok mosás után nagyon merevek és kellemetlen tapintásúak.
A „kemény víz” kifejezés azt jelenti, hogy a víz több ásványi anyagot, különösen kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Más szóval, ha a víz jelentős arányban tartalmaz magnéziumot és kalciumot, azt "keménynek" nevezik. A víz keménysége a vízben jelen lévő oldott kalcium és magnézium koncentrációjának növekedésével együtt nő. A magnézium- és kalciumionok pozitív ionok formájában vannak jelen.
A tapasztalt jelenségek okai a következőek: A vízben található változó keménység képes kivállni a vízből és vízben oldhatatlan csapadékot (vízkő) képez a felületeken amikkel érintkezik.
A vízben lévő kalcium Ca2+ és magnézium Mg2+ ionok „kemény víz” gátolja a szappan és egyéb mosószerek habzását velük csapadékot képez. rontja a mosószerek hatékonyságát.
A kemény víz egészégügyi hatásai: A nagy mennyiségű kalcium- és magnéziumionban elfogyasztott víz vesekő- vagy epehólyagkövet okozhat arra hajlamos személyeknél. Illetve okozhatja a bőr túlzott kiszáradását is.
A vízkeménység és a vízkeménység fajtái:
A karbonátkeménységet a könnyen oldódó és termikusan instabil (forralás hatására kivállik a vízből) Mg(HCO3)2 vagy Ca(HCO3)2 hidrogén-karbonát sók hozzák létre, amelyek forralással eltávolíthatók, mivel a közben kicsapódó, oldható MgCO3 vagy CaCO3 karbonátsókká alakulnak. a főzési/forráspont (vízkő).
A nem karbonátos keménységet (szilárd) kloridok, szulfátok, szilikátok, nitrátok és egyéb kalcium- és magnéziumsók jelenléte hozza létre. Ez a típusú keménység forralással nem szüntethető meg.
Az általános vízkeménység a karbonátos és a nem karbonátos keménység összesége.
Ezenkívül a víz keménységének más fajtái is vannak kationok szerint: kalciumkeménység, magnéziumkeménység és ezek összege általános keménység.
A víz keménysége nagymértékben függ a Ca2+ és Mg2+ tartalomtól, így a vízkeménység megoszlása a kalcium és magnézium keménységén.
A vizek keménység szerinti besorolása:
- 0 ‐ 5 nagyon lágy víz
- 5 ‐ 10 lágy víz
- 10 ‐ 15 közepesen kemény víz
- 15 ‐ 25 kemény víz
- 30 felett nagyon keméy víz
*német keménységben
A víz keménységének kifejezése:
Közép- és Kelet-Európában általánosan elfogadott a német vízkeménységi fok (nk) mértékegysége. Az 1nk azt a kalcium- és magnéziumtartalmat fejezi ki, amely 1 dm3 vízben 10 mg CaO-nak felel meg. A vízkeménység mértékegységeit nem szabványosították.
|
Mértékegység |
mg/dm3 CaCO3 |
mval/dm3 |
német keménység |
francia keménység |
angol keménység |
|
mg/dm3 CaCO3 |
1 |
50.4 |
0.056 |
0.10 |
0.70 |
|
mval/dm3 |
50.04 |
1 |
2.804 |
5.00 |
3.504 |
|
német keménység |
17.84 |
0.375 |
1 |
1.784 |
1.249 |
|
francia keménység |
10 |
0.200 |
0.560 |
1 |
0.700 |
|
angol keménység |
14.28 |
0.285 |
0.800 |
1.428 |
1 |
1 mval/dm3 = 20,04 mg/dm3 Ca2+ = 50,04 mg/dm3 CaCO3
német keménység: 1oN = 10 mg/dm3 CaO = 17,84 mg/dm3 CaCO3
francia keménység: 1oF = 1000 mg/100cm3 CaO = 10,0 mg/dm3 CaCO3
angol keménység: 1ooz/gallon = 14,28 mg/dm3 CaCO3
Az Egyesült Államokban a víz keménységét ppm-ben (rész per millió) fejezik ki, ami megfelel a dm3 vízben lévő CaCO3 milligrammjainak (hagyományos mértékegység).
A víz vastartalma
A víz magas vastartalmára a következőkbők következtethetünk: a víz kellemetlen ízű és szagaú, A magas vastrartalmú vízben mosott ruhák barna színűek lehetnek, rozsda színű foltok jelennek meg a mosogatón vagy a fürdőkádon
Nagyszámú vasion a vízben (oldott és oldatlan ionok). A vas a felszíni és mélyvízben az aljzat szerkezetétől és ásványi összetételétől függő mennyiségben van jelen. Ezenkívül vasforrás lehet az ipari szennyvíz, a csövek korróziója.
A vízben található vasionok nagy száma káros hatással lehet az egészségre. A toxikus vas adag felnőtteknek 15g vas-szulfát /II/, gyermekeknek 6-10g. A víz hosszú távú használata (0,6 mg Fe/l felett) Kashin-Beck-kórhoz vezet. Ez a betegség a vérkapillárisok falának károsodását, valamint a gyermekek növekedési zavarának folyamatát okozza.
A víz kellemetlen szaga
A víz kellemetlen klóros/gyógyszeres szagát okozhatja a vízben lévő Klór szaga és származékai a vízben. Ezek egészségügyi kockázatai a telítetlen zsírsav-tartalom csökkenése a szervezetben, rosszindulatú húgyhólyag- és végbéldaganatok (kolorektális egyszerű), májcirrózis, pajzsmirigydaganatok, bőrellenállás csökkenése (repedezés, száraz), nyálkahártya irritáció, mellkasi kellemetlen érzés (ami felelős az asztma kialakulásáért).
A záptojás szagot okozhatja növényi / állati fehérjék bomlása vagy a nagy koncentrációjú hidrogén-szulfid. (kénhidrogén) jelenléte a vízben. Ezek egészségügyi kocázatai: Izgatja a gyomor-bélrendszert, az idegrendszer irritációjához vezethet.
Benzin vagy olaj (szénhidrogén) szag
A "kőolaj szag" származhat szivárgásból a (fűtőolaj- vagy benzin), amely a vízellátásba szivárog.
Az üzemanyag szénhidrogének mérgezőek vagy rákkeltőek lehetnek gázolaj vagy benzin szagó vizet ne fogyasszunk.
Rossz íz
A víz rossz ízét okozhatja a magas nátriumion-tartalom a vízben olyan ízű, mint a kicsit fanyar sós víz. Tünetei lehetnek a vérnyomás emelkedése. A megengedett nátriumion-tartalom a vízben 200 mg/l.
Savas víz
Savasság esetén a pH alacsony jelei lehetneka káros hatások a bőrre és a nyálkahártyára, szemirritáció magas pH: szemirritáció
Nehézfémek a vízben
Nagy mennyiségű vas / vasion a vízben (oldott és oldatlan).
Feloldott és oldatlan vas: a vízben lévő vasionok nagy száma káros hatással lehet az egészségre. A toxikus vas adag felnőtteknek 15g vas-szulfát / II /, gyermekeknek 6-10g. A víz hosszú távú használata (0,6 mg Fe/l felett) Kashin-Beck-kórhoz vezet. Ez a betegség a vérkapillárisok falának károsodását, valamint a gyermekek növekedési zavarának folyamatát okozza.
Nehézfémek, amelyek előfordulhatnak a vízben
Arzén (As):
Az arzén jelenléte okozhat hasi fájdalmat, hányingert, hányást, hasmenést, húgyhólyagrákot társulhat, légúti-, nyálkahártya-, szem-, orr-, torok-, bőr-, vese-, máj- és prosztatagyulladás, központi idegrendszeri károsodással.
Kadmium (Cd):
A kadmium jelenléte okozhat: hányingert, hányást, hasmenést, izomgörcsöket, májkárosodást, vese-, csont-, szívinfarktus, magas vérnyomás, csont- és vázdeformitás.
Króm (Cr):
A króm jelenléte okozhat: bőrirritációt, fekélyeket, májkárosodást, vese- és idegszövetek károsodását.
Réz (Cu)
A réz jelenléte okozhat: emésztési zavarokat, máj- és vesekárosodást, szívinfarktust.
Ólom (Pb)
Az ólom jelenléte okozhat: abnormális testi-lelki fejlődést, felhalmozódik a szervezetben, mutagenitás, szívizom károsodás, vérszegénység, szaturnizmus, káros hatások az idegrendszerre.
Higany (Hg)
A higany jelenléte okozhat: vesekárosodáshoz, agyszöveti károsodáshoz, szívinfarktushoz, vetéléshez vezet, születéskor nyilvánvaló magzati toxicitás: hallás-, látás-, tanulási nehézségek.
