Mi az összefüggés a víz keménysége és az energiahatékonyság között. Meglepő módon a válasz a kalcium- és magnézium- hidrogén karbonátok oldhatóságában rejlik. Az oldhatóság hőmérséklettel történő változása köztudott dolog de ebben az esetben nem erről van szó. A kalcium- és magnézium- hidrogén karbonátok esetében a helyzet ennél monyolultabb. Ahhoz hogy a kalcium- és magnézium- hidrogén karbonátok oldatban maradjanak megfelelő mennyiségű szabad szénsavnak kell a vízben jelen lennie. A szénsav viszont egy nagyon hőérzékeny vegyület amely nagyon könnyen vizre és széndioxidra disszociál és a széndioxid gáz formályában könnyedén távozik a vízből. Ez eltolja az egyensúlyi állapotot és kalcium- illetve magnézium- karbonátok kivállásához vezet. Ez a jelenség érinti az összes olyan eszközt amely érintkezik a vízzel és hőmérséklet változás történik a készülék belsejében.
Kazánok, boilerek, hőcserélők, hőszivattyúk, fűtésrendszerek, stb...
A jelenség két problémát okoz a karbonátok nem jó hővezetők jelentőssen rontják a hőátadás hatékonyságát. Felületük nem stabil könnyen repedések alakulhatnak ki rajta ami, mikro gőzrobbaásokat okozhat a felületen és ez jelentőssen károsíthatja készülékünket illetve a keletkező vízkő törmelék könnyen eltömítheti a készülék belső járatait ezzel können helyrehozhatatlan károkat okozva.
Amennyiben lehetséges használjon lágyított vizet.
A lágyított vízben nincs vízkőképződés, ami hosszű távon kissebb energiaszámlákat illetve kevesebb meghibásodést eredményez.
