Peszticidek a vízben
Bár legtöbbünk tudtán kívül sok mérgező anyaggal találkozik mindennapi életében, elég alacsony koncentrációban nem károsítják egészségünket.
A mezőgazdaságban a peszticidek (Rovarirtók, mérgek, stb...) az egyik leggyakrabban használt olyan anyagok, amelyek potenciálisan káros hatással lehetnek az emberre. A peszticidek egészségre gyakorolt hatása a kémiai jellemzőiktől függ. Sok peszticid manapság „szerves foszfor” vegyület. Bár egyes szerves foszforvegyületek rendkívül mérgezőek az emberre, általában gyorsan lebomlanak a környezetben, és ritkán találhatók meg a talajvízben. Egy másik csoport a karbamát peszticidek, beleértve az aldikarbot, a karbofuránt és az oxamilt. Ezek a vegyületek általában vízben oldódnak és gyengén adszorbeálódnak a talajhoz. Következésképpen, ha nem bomlik le a felső talajrétegekben, hajlamosak a talajvízbe vándorolni. A talajvíz kutak szennyeződésének legjelentősebb előfordulásai a karbamát növényvédő szerekkel történtek. Az aldikarbot – az egyik legelterjedtebb karbamát peszticidet, és számos kútban kimutatták – burgonyára használják.
Az összes peszticidre 0,50 µg/l, az egyes egyedi peszticidekre 0,1 µg/l, ill. az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid vegyületekre (egyenként) 0,030 μg/l a határérték. Az ivóvízben csak azokat a peszticideket kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek. A felszín alatti vizek jellegétől, valamint a peszticid vizsgálat eredményétől függően 5, illetve 10 évre csökkenthető peszticidek vizsgálati gyakoriságát, amennyiben ez idő alatt nem áll fenn szennyezés gyanúja. A növényvédőszerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek (rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe. Ezen anyagok eredete elsősorban mezőgazdasági, kisebb részben egyéb tevékenység (pl. gyomirtó alkalmazása közutak, vasutak szélén). Az ivóvízforrásokat természetes és/vagy mesterséges védelemmel kell ellátni a vízkészletek védelme érdekében, amennyiben ez nem megfelelően kialakított, úgy különböző növényvédőszer maradékok, azok származékai érhetik el a vízforrást. Az aldrin, dieldrin vegyületeket perzisztens szerves szennyező anyagokként, a heptaklórt pedig ezen felül az emberi szervezetre nézve valószínűsíthetően karcinogénként is tartják nyilván, és mezőgazdasági alkalmazásukat nemzetközi konvenció tiltja. Elsősorban a vízforrás elszennyeződésének elkerülése a feladat (védőzóna, peszticid feleslegben történő felhasználásának elkerülése, megfelelő időjárási körülmények közötti, optimalizált felhasználása stb). Amennyiben a különböző növényvédőszer származékok már megjelentek a nyersvízben, úgy a víztechnológia során (ózon, aktív szén) csökkenthető azok mennyisége.
A település vízminősége a növényvédőszerek és maradékaik tekintetében „nem elfogadható” minőségű, ha a vízellátó rendszerben vett vízminták összes peszticid tartalmának jellemző értéke a vizsgálati időszakban meghaladta a határértéket.
Mit tehetünk ha pesticidet tartalmaz a vizünk?
Mindenekelőtt ne fogyasszuk!
El lehet távolítani a pesticideket a vízből?
A reverz ozmózis nevű eljárással a különböző vegyszermaradványok is eltávolíthatóak a vízből. Az eljárás tulajdonképpen mindent eltávolít a vízből így a különféle pesticideket is. Mivel az eljárás eltávolítja a vízből a hasznos elektrolitokat is ezért a reverz ozmózissal szűrt víz közvetlenül nem fogyasztható. Fogyasztás előtt szükséges a megfelelő ionok pótlása.
A modern készülékek képessek a szükséges elektrolitok optimális visszapótlására. Így ön tökéletessen egészséges vízhez juthat.
