A vízkémiai vizsgálatokkal együtt az ihatóság megállapításához vízmikrobiológiai paraméterek vizsgálata is szükséges, ezen paraméterek a következők:
- telepszám 37o C és 22 o C-on
- coliform szám, Escherichia coli, fekális Enterococcus
Az adott területre jellemző, geológiai jellegből adódó vízkémiai paraméterek (pl. arzén, bór stb.) mellett vizsgálni kell a következő vízkémiai paramétereket:
- szín
- szag
- íz
- fajlagos elektromos vezetőképesség
- kémiai oxigénigény
- klorid
- nitrát
- nitrit
- ammónium
- összes keménység
- szulfát
- vas
- mangán
- pH
- Ólom?
- Arzén?
- Növényvédő szerek?
Ezen paraméterek vizsgálatát erre akkreditált laboratóriumokban célszerű elvégeztetni, melynek költségét a kérelmező fizeti. A vízkémiai és vízmikrobiológiai vizsgálatokra szükséges vízmintát mindenképpen a kút normál használata mellett célszerű vizsgálni, azonban a még nem, vagy hosszú ideig nem használt kutak esetén javasolt a kút átöblítését (a kútszivattyú 1-2 napos folyamatos üzemeltetését) és fertőtlenítését is elvégezni. Bár a kémiai paraméterek mintázását sok esetben a megbízó is elvégezheti (1 literes jól kimosott, szagtalan üvegben, vagy ásványvizes palackban), javasoljuk, hogy a szakszerű mintavétel érdekében bízzák meg ezzel is a vízvizsgálatra felkért laboratóriumot (vagy egyéb, vízmintavételre akkreditált szervezetet). Ez különösen nagy fontossággal bír a mikrobiológiai vízminták kapcsán, amelyekhez feltétlenül szükséges a steril mintavételi üveg és a megfelelő szállítási hőmérséklet biztosítása. A vízvizsgálatok eredményét minden esetben össze kell vetni „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25.) Kormányrendeletben” előírt határértékekkel. Amennyiben a vizsgált paraméterek megfelelnek a rendeletben meghatározott összes határértéknek, úgy a kútvíz nagy valószínűséggel iható. Fontos megjegyezünk, hogy a kút használati körülményei, fertőtlenítése és védelme a szennyezőanyagoktól nagy szerepet játszik a kút vízminőségének stabilan tartásában, azonban ez sem nyújt teljes körű védelmet, hisz a talajvíz utánpótlása közben a környező területekről történő elszennyeződés veszélye folyamatosan fennáll. Ezért célszerű időközönként, helyi adottságoktól (geológiai) és kútmélységtől függően rendszeresen vizsgáltatni a kútvíz minőségét. Lehetőség szerint ivásra, főzésre csak a vezetékes ivóvizet használni.
Melyek a talajvíz kutak fő típusai?
A kutaknak két alapvető típusa van: ásott és fúrt. A megfelelő kútépítés és a folyamatos karbantartás kritikus fontosságú a vízellátás biztonsága szempontjából. Fontos tudni, hogy milyen típusú kútja van. A kút típusa befolyásolja, hogy mekkora valószínűséggel szennyeződik a víz, és milyen karbantartási eljárásokat kell követnie. A kút külső burkolatának és fedelének megtekintésével meghatározhatja a kút típusát.
Mint kúttulajdonos, meg kell vizsgáltatni a kutamat?
Igen, magánkúttulajdonosként Ön felelős a kút teszteléséért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a víz iható-e illetve hogy mire lehet a kútvizet felhasználni.
Kérjük, ne feledje, hogy ha a vizsgálati eredmények szerint baktériumok vagy vegyszerek vannak a vizében, forduljon a helyi egészségügyi vagy környezetvédelmi osztályhoz, hogy segítsen a teszt értelmezésében, kérjen útmutatást a szennyeződésre való reagáláshoz, és gyakrabban ellenőrizze a vizet.
Mikor kell megvizsgáltatni a kutamat?
Évente egyszer célszerű vizsgálnia az összes coliform baktériumot, a nitrátokat, az összes oldott szilárd anyagot és a pH-értéket. Ha más szennyeződésre gyanakszik, azokat is meg kell vizsgálnia.
Különösse fontos odafigyelnie a kútvíz rendszeres ellenőrzésére ha:
- Ismert problémák vannak a kútvízzel a környéken.
- Problémákat tapasztalt kútja közelében (pl. árvíz, talajzavarok és a közeli hulladéklerakó helyek).
- Ön kicseréli vagy javítja a kútrendszer bármely részét.
- Változást észlel a víz minőségében (pl. íz, szín, szag).
Kinek kell tesztelnie a vizet?
A vizet célszerű egy akreditált laboratóriummal megvizsgáltatni.
A kútvizemnek furcsa szaga vagy íze van; mit tegyek?
Minden alkalommal, amikor jelentős változást észlel a víz minőségében, meg kell vizsgáltatnia azt. A víz ízének, színének vagy szagának megváltozása nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát. A változások azonban néha problémák jelei lehetnek.
Hogyan kerülnek a baktériumok és vegyszerek a kút vizébe?
Egy magánkút talajvizet használ vízforrásként. A talajvíz szennyeződésének számos forrása van.
A szennyeződések leggyakoribb forrásai közé tartozik:
- Természetben előforduló vegyi anyagok és ásványok (pl. arzén, radon, urán)
- Helyi földhasználati gyakorlatok (pl. műtrágyák, peszticidek, állattenyésztés, takarmányozási műveletek, bioszilárd anyagok alkalmazása)
- Gyártási folyamat
- Csatorna túlcsordul
- Rosszul működő szennyvíztisztító rendszerek (pl. közeli szennyvíztisztító rendszerek)
Ön felelős a kútvíz teszteléséért és annak biztonságosságáért.
