Nagyon sokan rendelkeznek magánkúttal. A kútvizet főként kerti növények locsolására, kültéri medencék töltésére, a mezőgazdaságban öntözésre, állatok itatására, de sok helyen még emberi fogyasztásra is használjak, ott, ahol nem áll rendelkezésre hálózati vezetékes ivóvíz.
A kútvíz összetételét rengeteg tényező befolyásolhatja, pl.: a különböző növényvédő- és permetezőszerek mérgező anyagokat juttathatnak bele. A csapadék mennyisége is hatással van rá. Gyakran bakteriális fertőzések jelennek meg a vízben, ami az állattartás, a kerti wc, és a közeli természetes vizek szennyeződéseiből juthatnak a vízbe.
A kútvízzel locsolt kerti növények és a feltöltött medence vize érintkezik a bőrünkkel, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával bejut a szervezetünkbe.
A fúrt kutak, főleg a mélyebbek, több vízzáró/vízadó rétegen keresztül szűrődnek, és a mélyebb rétegekbe már az eső sem tudja bemosni az esetleges „káros” anyagokat. Ezek a kutak ebből a szempontból biztonságosabbak, mint a sekélyebb ásott kutak., melyek nem annyira mélyek, ezért a bemosódás miatt sokkal jobban fertőződhetnek.
A saját célú ivóvízművekre, vagyis a magánkutakra vonatkozó előírásokat a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet fogalmazza meg. Rendelet minimális vizsgálati gyakoriságot ír elő (3 évente), de javasolt az előírt paraméterekre vonatkozóan a kútvíz minőségének minimum évenkénti ellenőrzése, különösen, ha a felhasználók között várandós vagy kisgyermek is van.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a kútvíz bevizsgálását minden olyan háztartás számára javasoljuk 1-3 évente elvégeztetni, akik a kút vizét otthonukban használják: akár csak a növények öntözésre, a medence feltöltésére vagy akár fogyasztásra is!
A rendszeres kútvíz bevizsgálással nem csak azt tudható meg, hogy milyen anyagok találhatóak a kútból kinyert vízben, de arra vonatkozóan is tájékoztatást nyújtunk, hogy milyen felhasználásra javasoljuk a vizet és milyen tisztítási technológiák szükségesek a biztonságos használatához.
cikk szerzője: Dancs Renáta, biológus, Synlab Hungary Kft.
